Cart:

0 item(s) - 0,00 Ft
You have no items in your shopping cart.

ÜDVÖZÖLJÜK A KUVASZ KLUBBAN!

IV. A modern idők - visszatérés a legősibb állapothoz

A XX. század közepétől napjainkig


Sokan siratják a rég letűnt pásztorkodás korát, hiszen tény, hogy Magyarország területén a jószágok modern, nagyüzemi tartása legnagyobbrészt feleslegessé tette a pásztoremberek és kutyáik munkáját.

Nem jelenti ez azt azonban, hogy temetnünk kell a múltat és azzal együtt a csodálatos képességű kutyafajtákat! Nézzünk csak vissza a Kuvasz történetének II. pontjához! Voltaképpen egy mai családi háznál nagyon hasonló őrzőmunkára és a családdal való együttélésre van szükség, mint ahogyan az a legősibb, nomád időszakban történt! A Kuvasz akkor is, most is együtt élt, együtt él a családdal, annak minden belső eseményében részt vett és vesz, a család nyugalmát, értékeit pedig éppen úgy őrzi, mint annak idején tette! A rendelkezésre álló terület nyilván kisebb, mint a nomád időkben volt. Az időnkénti vadászat viszont megmaradt, ha a Kuvasszal alkalmanként teszünk egy-egy kiadós sétát, tereptúrát. A kiinduló, legősibb ösztönök és a szervezeti szilárdság (pl. időjárási szélsőségek tűrése, egészség) tehát folyamatos használat alatt állnak, így ezen képességek fennmaradása biztosított.

Node mi történik a hatalmas értéket képviselő, speciális pásztorkutyás tudással? Hiszen bármilyen fajról van is szó, a nemzedékeken keresztül nem használt tulajdonságok lassan kirostálódnak a génállományból.

A képességek kirostálódását a használaton kívüliség szempontjából vizsgálódva 4 csoportra oszthatjuk:

1. Amint azt említettük, a pásztorkutya képességeinek alapját adó tulajdonságegyüttes (maga az őrzőképesség) megmarad, mert a családi házas övezetekben továbbra is használat alatt áll.

2. Némely speciális nyájvédelmi praktika az analógiák segítségével maradhat fenn. Pl. a III./1-es pontban említett esetben, a farkas „csalógató ügyeskedésének” való ellenállás agyfunkciók szintjén ugyanazt a területet mozgatja meg, mint amit egy, a háztól pl. a hátsó kertbe csalogató betörő szándékának való ellenállás mutat. Egy jó Kuvaszt nem lehet túlzott távolságra elcsalni a háztól, erős inger számára az idegen jelenléte, de az értéket nem fogja hátrahagyni miatta. Ez a speciálisan pásztorkutyásnak vélt működés tehát – az analógiák segítségével – más megjelenési formában, de az értékes agyi funkciót tekintve jószerivel változatlanul gyakorlódhat, így fennmaradhat. Az analógiák jelentős részt vállalnak a hétköznapi életben is. Pl. a Kuvasz (de a többi kutyafajta is) előszeretettel véli úgy, hogy az esti séta valójában közös vadászat, a hétvégi nagy kiránduláson pedig éppen olyan örömmel szalad mellettünk a Kuvasz, amint azt évezredekkel ezelőtt a tágas sztyeppéken tette az országnyi vándorlások során.

3. Vannak olyan speciális képességek, amelyek a „használatonkívüliség” genetikai következményei miatt eltompulnak, ám időnkénti újraingerléssel visszahozhatók. Ezért fontosak az A Kuvasz és Mi Alapítvány Kuvasztalálkozói és az őrző-védő napok!

4. Minden bizonnyal lesznek olyan képességek, amelyek a használat hiányában hosszú idő elteltével sajnos elvesznek a génkészletből. Feltehetőleg ezek a képességek a „finomságok” kategóriájába tartoznak, amelyek nélkül is – de az alapképességekkel rendelkezve – lehet (ha nem is jó, de) megfelelő nyájőrző egy kutya. Ezeket a képességeket a gyakorlat, tehát egy későbbi korban való visszahelyezés valószínűleg újból elő tudja majd hozni, hiszen a természeti környezettel, a vadvilággal való küzdelem váltotta ki annak idején is.


Modern környezetben: séta a Kuvasszal. Vagy lehet, hogy vadászunk?