Cart:

0 item(s) - 0,00 Ft
You have no items in your shopping cart.

ÜDVÖZÖLJÜK A KUVASZ KLUBBAN!

6-24. hónap

Kulcsszavak: DOMINANCIA, SZIGOR és NAGY SZERETET - TÁVOLSÁGTARTÁSSAL

A Kuvasz nevelésében lényeges az "idői ablak" kérdése. Ez annyit jelent, hogy a nevelési feladatok jelentős részét nem végezhetjük el bármikor. A leglényegesebb "ablakok" - a dominancia tisztázása, és a helyes szocializáció elsajátítása - 2 éves kor körül bezáródnak. Ezért rendkívül fontos időszak a kuvasz 6-24 hónap közötti korszaka. 6 hónapos kor körül (tehát nincs éles, napra, vagy hétre lebontható határvonal) a kölyök elveszíti a jellegzetes kölyökszagot, a testmérete és főleg a testi ereje alapján már egyre kevésbé sorolnánk a kölykök közé. Ennek ellenére azért az idegrendszeri fejlettségét, a világról szerzett tudását tekintve még nagyon is kölyök. Ő azonban ezt már gyakran nem így gondolja, és éppen ez a legfontosabb változás a viselkedésében. Kezd úgy tenni, mint aki sokkal jobban tudja a dolgokat, mint mi.

Alapinformációk:

Dominancia, hierarchia, falkavezérség

A farkas és leszármazottja a kutya közösségi, csoportban, falkában élő állatfajok. A közösség szigorú szerveződési alapelv nélkül működésképtelen lenne. A farkasfalka rendkívül szigorú szerveződése a hierarchia (rangsor) kialakulását eredményező dominancia (felsőbbrendűség, uralom a többiek felett) elvén folyik. Egy egyed dominancia értéke az összesített túlélési képességein alapul (nem csupán a testméreten, inkább egyfajta "életrevalóságon"). A kutya (mindegyik fajta) az emberek között is falkában érzi, "hiszi" magát. Számára nincs másik értelmezési keret. A falkaszemlélet, és így a dominanciakésztetés egy nagyon ősi, többmillió éves rögzülés, ami ezért minden kutyában kiirthatatlanul él (a legkisebb ölebtől a kuvaszig). A kutyafajták "szerencséje", hogy az ember is csoportos élőlény, és - több pozitív kimenetelű félreértéssel - az embert többnyire dominánsabbnak tekintve, a két közösségi létforma jól tud egymás mellett működni. Tehát dominanciakérdés minden kutyafajtánál van, a kuvasz mérete, őrző hajlama, heves vérmérséklete és főleg önálló gondolkodása miatt azonban különösen alkalmas az irányítás átvételére. Fontos tudni, hogy a falkavezérség nem kitüntetés, a kutyák nem a maguk egyedi boldogulása miatt törekszenek erre, hanem csakis a falka érdekében. A dominanciatörekvés lényege az "ék" elv. Magyarán: a falka alapvetően olyan erős, amilyen erős a vezetője. A farkasfalkák találkozásakor szinte mindig a két vezér csap össze először és csak "döntetlen" esetén ugrik egymásnak a két falka minden tagja. Tehát a vezérségre törekvő kutya nem főnöki babérokra vágyik, hanem csak annyit akar, hogy az ő falkája legyen a legerősebb az összes közül. Ezért látható, hogy a dominanciaküzdelem véresre tépett vesztese is hamar megnyugszik, a győztes pedig gyakran megnyalogatja a hozzá már alázattal közeledő vesztes sebeit, és a dominanciaharcok után a falkában mindig nagyot csökken a feszültség.

Hogyan jelentkezik mindez a kuvasznál? A dominanciatörekvés megértéséhez íme egy megtörtént eset:

"9 hónapos kuvasz, szép nyári délelőtt, séta. Már visszafelé jön a gazdi a szeles kuvasszal, amikor a kutya játszani kezd, elkapja és átharapva rángatja a pórázt ("zsákmányosdit" játszik). Egy ideig tűrjük a dolgot, de a kamaszkuvasz gyakran nem éri be ennyivel, ezen a szép reggelen is még erősebben rángat, míg végül a gazdi rászól. Semmi változás, mintha a levegőnek beszélnénk. A gazdi újból rászól a kutyára, mostmár nyomatékkal és hangosan. A kuvasz veszi az adást, megáll, majd még hevesebben folytatja a rángatást. Ez volt az a pont, amikor a játék átment egy egészen más jelenségbe, amit ellenszegülésnek, vagy pontosabban dominanciafitogtatásnak lehetne hívni. A lényeg, hogy a kuvasz ránk akarja kényszeríteni az akaratát. Ezt a pontot kell észrevenni minden viselkedésében és ezt nem szabad engedni! A konkrét esetben a gazdi megfogta a 40-50 kilós kamaszkuvaszt, lefordította a hátára (csak úgy nyekkent), és leszorítva tartotta egészen addig, amíg az abba nem hagyta a kapálózást és lenyugodva, behúzott farokkal el nem fordította a tekintetét. Elengedve a kutyát még néhány másodpercig állni kell felette, majd ott lehet hagyni. A konkrét esetben a rendszabályozás után a kuvaszka még ugrált egyet-kettőt, aztán kicsit sértődötten, de a rángatást abbahagyva, rendezetten folytatta a sétát. A következő napokban a kuvasz egy határozott fokozattal jobban kezdett figyelni a gazdira, jól lehetett látni rajta, hogy kutatva keresi az ember tekintetét, figyeli minden mozdulatát és amennyire teheti, mellette akar maradni, törleszkedik hozzá. Tömören: alárendelődött."

A dominanciatörekvés a kamaszkorban 2-3 havonta enyhébb-durvább formában visszatér. A Kuvasznál két "ürügy" révén szokott a legnyilvánvalóbban a felszínre törni. Az egyik a játék, a másik a véletlenül adódó nyílt konfliktushelyzet.

A játék során a kamaszkuvasz gyakran nem ismer határokat, a játékban egyre durvábbá válik.

Megoldás:

Amikor már úgy érezzük, hogy a Kuvasz irányítja a játékot, és ez számunkra kezd kellemetlen lenni - pl. az ugrálása, vagy az, hogy a felszólításra sem hagyja abba az erőszakoskodást -, mindenképpen állítsuk le a kutyát! A legegyszerűbb a földre szorítás. Ilyenkor a nyaka - lapockája környékén megragadva nyomjuk a földre és ne hagyjuk felkelni. Amikor abbahagyja a kapálózást, elereszthetjük, vagy megfordíthatjuk, hogy szabályos megadó pozícióba kerüljön. Ugyanez a teendő véletlen konfliktushelyzetben is. Időnként pl. leesik egy darab élelem a földre, amiért két kutya is ugrik. Ezekből szinte mindig dominanciaküzdelem alakul ki (van, hogy csak egy-két harapásváltás). Ha viszont mi nyúlunk az élelemért, a szeles kamaszkuvasz a mi kezünkre is odakaphat. Szintén azonnali durva leállítás legyen a következmény!


Nem tarka a Kuvasz, csak piszkos! Ebben a korban nagyon szelesek, mindent kipróbálnak, a csillagokat is leharapnák az égről!


Nevelési feladatok:

1. Az alapviszonyulás: makacs szigor.

A határozott és szigorú viszonyulás ebben a korszakban alapvető fontosságú. A lényeg az, hogy ezt valóban meg kell valósítani! Első ránézésre ez a viszonyulás a legtöbb embernek gondot okoz, mert szeretjük a kutyánkat, és eszünk ágában sincs őt bántatni. A Kuvasz esetében további nehezítő tényező, hogy a Kuvasz egyedi szépsége és a figyelmet magával ragadó értelmes - és egyúttal "gyermeki" - viselkedése mélyen megérinti az embert (határozott, meglett férfiakat is). Éppen ezért ebben az időszakban azt kell nagyon tisztán látnunk, hogy mi a nevelés végcélja. A cél nem az, hogy kiszolgáljuk egy tapasztalatlan és éretlen kamaszkuvasz rigolyáit, hanem az, hogy 2-3 éves korára egy, a gazdit és a család minden tagját a legnagyobb tiszteletben tartó, azoknak alárendelődő és közben az őrzésben is jeleskedő, tehát kiegyensúlyozott Kuvaszunk legyen! Ez, a csodálatos társ, a jól nevelt felnőtt Kuvasz kinevelése a valódi cél! Tehát "okosan kell szeretni a Kuvaszt" és vállalni kell a rövid távon kellemetlen beavatkozásokat is, hogy utána legalább egy évtizedig egy csodálatos társsal oszthassuk meg az életünket.

2. A félreértések kiiktatása.

Az első és legsúlyosabb probléma a Kuvasz (és általában a többi kutyafajta) viselkedésének félreértése szokott lenni. Tudomásul kell vennünk, hogy a kutya falkában érzi magát, és amíg nem tisztázzuk a helyét számára is jól érthetően, addig folyamatosan magasabb pozícióra tör. A Kuvasz 6-24 hónapos kora között alapszabály, hogy bármi, amit az utasításunk ellen tesz, ellenszegülésként, és így a dominanciája fitogtatásaként kezelendő. Mindezt a legártatlanabbnak tűnő helyzetekben is komolyan kell venni! Példa: lefegyverzően kedvesnek láthatjuk a 8-10 hónapos, már nagyméretű Kuvasz kan állandó, simogatást igénylő kérését (csodálatos nézés, mellső lábbal hozzánk nyúlás stb.). Ez azonban csak a mi, "emberi" nyelvünkön jelent kedves közeledést, a falkatag kutya nyelvén ugyanez valójában a neki való alárendelődésre való felszólítás. Magyarán, a kuvasz ilyenkor nem ezt "mondja": "Kedves gazdi, simogass meg kérlek, látod mennyire szeretlek...", hanem ezt: "Itt van egy kis hülye, aki annyira alárendelődik nekem, hogy elég ránéznem és máris azt csinálja, amit akarok! Na, hát akkor gyerünk, most pl. simogasson!". Tehát ebben az ártatlannak tűnő helyzetben is a dominanciáról van szó. Ha a kérésnek eleget teszünk, máris ő irányít, ő dönt a történésekről. Sajnos tény, hogy kamaszkorban a rendszeres, előzetes teljesítmény nélküli simogatást, jutalmazást kapó, átlagos keménységű kuvasz kan felnőtt korában a simogatást keményebb eszközökkel is kikövetelheti magának, egy nagyon jellemző mintázat pedig, hogy immár falkavezérként kiköveteli a simogatást, majd rövid simogatás után - a hatalma tudatában - durván meg is szakítja, morgással, harapással elutasítja azt. Jó vezérként ő dönt a történések indításáról és befejezéséről is - helyettünk.

Megoldás:

A Kuvasz kamaszkorában mindig vegyük figyelembe, hogy mit tenne az adott helyzetben egy farkas falkavezér! Pl. egy farkas falkavezér szót fogadna egy kamasz farkas kannak? - Dehogy! A kis kan annak is nagyon örülhet, hogy a vezér egyáltalán megtűri a falkában! Tehát legtöbbször ne fogadjuk el a kamaszkuvasz simogatást kérő "ajánlatát"! Ehelyett a kutyát egy más alkalommal mi hívjuk magunkhoz, ültessük le, várjunk egy pillanatot és ekkor simogassuk meg, majd mielőtt ő menne odébb, fejezzük is be a kedveskedést. Ha ekkor a kuvasz utánunk nyúl, elénk áll, tovább kéri a simogatást, ezt már ne hagyjuk, éppúgy kezeljük, mintha rosszat tenne, hiszen ő akarja irányítani a mozgásunkat, a történéseket.

3. Az alapelv

A gazda - kuvasz viszonyulás alapelve kamaszkorban az, hogy a gazda irányít, mindent ő határoz meg, a kuvasz pedig végrehajtja az utasításokat. Az utasítások láncolata tehát a következő:

Parancs - végrehajtás

és nem

Parancs - ha a kutya is úgy gondolja végrehajtás

Példa: épp az autóba próbáljuk beszoktatni a Kuvasz sihedert. Betehetünk valami igazán vonzó jutalomfalatot a kocsiba, de a Kuvasz sokszor jóval többre értékeli a szabadságát egy darab ételnél, így lehet, hogy sem kérésre, sem jutalmazásra nem megy be. A lényeg, hogy ha már látja, hogy mit akarunk tőle, a történéseknek nem lehet más végkimenetele, mint hogy a kutya bekerül az autóba. Ha máshogy nem, megfogjuk és betesszük. Ha a Kuvasz látja a szándékunkat és végül nem a kocsiban köt ki, akkor az ő akarata érvényesült! Ez nem történhet meg a Kuvasz kamaszkorában.

4. Konkrét feladatok

• Hazaérkezéskor hetente néhány alkalommal ne fogadjuk el a kuvasz közeledését! Nézzünk el a feje fölött, menjünk el mellette, ha meg akarna állítani, határozottan toljuk el magunktól! 5-10 perc múlva pl. a házból kijövet mi hívjuk magunkhoz, ültessük le és az előző pontban leírt módon kapja meg a simogatást!

• A kutya ránk ugrálását ne tűrjük! Ez a viselkedés a kölyökfarkasokra jellemző ételkérés maradványa (a vadászatról hazatérő felnőttek szájának nyalogatásával a zsákmány kiöklendését idézik elő). Ez a kölyökkor lezárultával egy 50-60 kg-os kutyától már kellemetlen dolog, másrészt szintén az ember megállítását célozza, tehát kerülendő viselkedés.

• A játékot a hazaérkezéskor használt technikát alapul véve kell irányítani. Ha a kuvasz akar játszani, pl. leteszi elénk a labdát, bököd vele, elénk áll stb. ezt legtöbbször ne engedjük, majd ha már letett a játékról, mi magunk hívjuk oda és kezdjünk játszani vele. Még mielőtt a kuvasz unná meg a szórakozást, mi zárjuk is le a játékot!

• A parancsszavak megtanítását már 6 hónapos kortól elkezdhetjük. Az ülést a kuvasz általában 1-2 alkalom után megtanulja. Szembeállunk a kutyával, a parancsszó ("Ül!") elhangzása után pedig lenyomjuk a farát, amit jutalomfalat követhet. Később a parancsszó után elég az ujjunkal a fara fölé mutatni, és magától leül. Sikeres végrehajtás után egy pillanatnyi kivárást követően nagy dícséret legyen a Kuvasz jutalma! Simogassuk, dögönyözzük, lássa, hogy jól teljesített és ezzel a vezér elégedettségét vívta ki! A nevelési időszak végére (2 éves korára) a kuvasz a következő parancsok végrehajtására legyen képes (ezek az általános kutyakiképzési elvek alapján megtaníthatók):

- ültetés

- fektetés

- behívás

- etetés előtti fegyelmezési gyakorlat (ültetés után letéve a tálat, vagy az evés megkezdése a letett tál fölött csak a "Tied!" parancsra).

A SZOCIALIZÁCIÓ (a közösségben történő kiegyensúlyozott viselkedés elsajátítása) konkrét nevelési feladatok sorából áll.

Ezek a következők:

· emberi közösséghez, ismerősökhöz, idegenekhez való szoktatás

· kutyás közösséghez való szoktatás

· rendezett séta (bal láb mellett, rövid pórázon, nem húzva, autók, emberek, állatok közelségére sem ugrálva)

· autózás (néhány hónapos kortól gyakorolva eleinte kéthetente, később legalább havonta előbb rövidebb, majd akár hosszabb úton is).

· a kutya teste vizsgálatának eltűrése (lábak, tappancsok kézbevételének eltűrése, has betapintása stb.), hiszen a kuvasz saját teste fölött is mi vagyunk a gazdák!

· az előbbi pontból is következően az állatorvosi vizsgálatok nyugodt tűrése (minél hamarabbi látogatások a rendelőben - rutinvizsgálatokhoz, oltásokhoz felnőttkorukban is mi menjünk a rendelőbe, ne az orvost hívjuk ki).

Az idői tényező nemcsak az idői ablak szempontjából nézve fontos kérdés. 6 hónapos kor körül az autózást, sétát, emberek, kutyák közötti mozgatást legfeljebb 2 hetes kihagyással lehet gyakorolni, később, 1-1,5 éves kor körül lehet legfeljebb 1 hónapra növelni a szünetet. Ha ezeknél nagyobb szüneteket tartunk, a kutyában nehezen kapcsolódnak össze az élmények, az újabb helyzetben valamennyire elölről kell tanulniuk mindent. Később, felnőtt korban már hosszú, több hónapos kihagyás után is ugyanúgy ugrik a kuvasz az autóba, és ugyanúgy viszonyul a kutyákhoz stb., mintha az előző napon utaztunk volna utoljára. A konkrét feladatok végrehajtása mindig dupla haszonnal jár. Egyrészt a Kuvasz megtanulja az adott szabályos viselkedési formát, másrészt tőlünk tanulja meg, tehát egyre több dologban látja, hogy az ő viselkedése fölött a gazdi az úr.

5. A büntetés

A kölyökvásárlás menüpontjában külön kiemelt tétel volt a kölyök vérmérsékletének kérdése. Ennek most, a 6-24 hónapos korban van nagy jelentősége. Egy szelídebb szuka számára épp elég nagy büntetés, hogy durván, hangosan szólunk rá, míg egy keményebb kan egyszeri földreszorítása sem biztos, hogy meghozza a várt eredményt. A gazda kezében három eszköz van (ez egyben a büntetés erősségének, hatékonyságának sorrendje is): Az egyik a folyamatos, felsőbbséges, "vezéri" viselkedés, a másik a szóbeli és testi büntetés, a harmadik, szintén fizikai büntetés a közvetlenül a megadásra, alárendelődésre való kényszerítés (a kutya leszorítása a földre, megadó pozícióba). Mindegyik forma végcélja az alárendelődés elérése. Nehéz kérdés, de muszáj külön megemlíteni, hogy az átlagos és annál keményebb kuvasz fegyelmezésének elengedhetetlen eszköze a testi fenyítés. Ez lehet egy kancsó víz, ami intenzív és váratlan hatás a kutya számára, ezért képes megállítani a rossz viselkedésében, de a keményebb kuvasznál kamaszkorában bizony elkél néha egy-egy jól sikerült pofon is. Vannak, akik a méteres, vékony, csípős vesszőre esküsznek, amiből egy-két suhintás még a vastag bundán keresztül is érezhető, de maradandó károsodást természetesen nem okoz. A szabály az, hogy a büntetést nagyon ritkán, "végszükség esetén", mindig röviden, határozottan és a kutya számára jól érthető okból alkalmazzuk! Ha a kuvasz éjszakai csínytevését csak reggel vesszük észre, hiába dühítő az elénk táruló látvány, nem bánthatjuk a kutyát, mert nem fogja érteni, hogy miért kapja a büntetést. Persze a Kuvasz valóban okos fajta, tehát korholni, a kárt megmutatni neki nyugodtan szabad, hosszú távon ebből is jól ért. A büntetés alkalmazása a fokozatosság elvén működjön! Tehát előbb rászólunk, aztán hangosabban szólunk rá, majd elébe állva kiáltunk rá, és csak ezután jöjjön a fizikai büntetés, ha ez netán hatástalan, akkor a közvetlen megadásra kényszerítés (földre, megadó pozícióba szorítás). A legjobb, ha a fizikai büntetés csak egy valóban ritkán, végső esetben használt eszköz, amit viszont ott kell tartanunk az eszköztár legvégén. Ha ez nincs, a keményebb kuvasszal szemben tehetetlenek vagyunk.

A kutya megnyugtatása ismeretlen helyzetekben:

A felnövő kutya kamaszkorában sok az ismeretlen, teljesen új inger, tehát a durva behatásoktól könnyen megijedhet. Ez teljesen normális jelenség. Ebben a korban a kutya megnyugtatása úgy történjen, hogy magunkhoz húzzuk és az oldalával a lábunkhoz dőlve tartjuk. Közben nyugodtan nézheti/hallhatja az új ingert, és nyugodt hangon beszélhetünk is hozzá. A lényeg, hogy ne babusgató "túlvédéssel" és az ingertől való elvonással nyugtassuk a kutyát, mert így a félelmét jutalmaznánk.

A Kuvasz és a család életében ez, a 6-24 hónapos időszak a legnehezebb, a legtöbb feladatot, állandó figyelmet igénylő időszak. Fontos azonban, hogy ekkor legyünk határozottak a kuvasszal, mert csak így tapasztalhatjuk meg a kuvasz felnőtt korában a kuvaszosok által gyakran hangoztatott jelzők valóságát: csodálatos társ, a Kuvasz, mint félig ember... stb. De ez már a felnőtt Kuvasz lapjára tartozik…


szerző: Vajó Zoltán (2012.)