Cart:

0 item(s) - 0,00 Ft
You have no items in your shopping cart.

ÜDVÖZÖLJÜK A KUVASZ KLUBBAN!

A dominanciáról részletesebben

A dominancia összetevői kutyáknál.

A farkasfalka az egyedek közötti rangsor (hierarchia) szoros betartásával működőképes. A falkavezér - tehát a vezetésre legalkalmasabb egyed – helyes kiválasztása az „ék-elv” miatt (a falkák közti versengésben gyakran a vezérek összecsapása helyettesíti, így feleslegessé teszi a falkatagok küzdelmét) a falka fennmaradásának alapvető feltétele. A rangsor csúcsán a falkavezér áll, de a többi tag is rendelkezik többnyire küzdelmek útján szerzett saját ranghellyel a falkában. A magasabb rangban álló egyed domináns (uralkodó) az alacsonyabb ranggal rendelkező egyed (szubdomináns) felett.

A farkasok génállományához a kutyafajták kb. 80 %-ánál közelebb álló Kuvasz fajtán történt megfigyelések alapján a dominancia összetevői a következők:

1. Reakciókészség, az idegrendszer ingerelhetősége (feltehetőleg a formatio reticularis minél szélsőségesebb és rugalmasabb működése).

Ha az egyed idegrendszerének ingerelhetősége (temperamentum, vérmérséklet) nagyobb intervallumban valósul meg (a külső ingerekre hevesebb válaszok születnek, viszont kiugró inger híján a nyugalmi állapot kellően alapszinten tud maradni, tehát a nyugalmi és az izgalmi csúcsállapot közötti eltérés nagyobb), a kutya alkalmasabb a domináns pozíció betöltésére.

2. Fizikai erő.

Ha az egyed fizikai ereje, testmérete nagyobb, a kutya alkalmasabb a domináns pozíció betöltésére.

3. Intellektus.

Ha az egyed magasabb intellektuális képességekkel rendelkezik, alkalmasabb a domináns pozíció betöltésére.

4. Harci tapasztalat. A küzdésben való jártasság előny. A kutyák a harci tapasztalatok jelentős részét játékos formában gyűjtik össze. A későbbiek során minél több éles dominanciaküzdelemben fordul meg a kutya, annál valószínűbb, hogy a következőben győzni tud.

Lényeges, hogy a fenti négy képesség együttes értéke adja a domináns pozícióra való alkalmasság értékét. A négy tényező összege adja a dominancia értéket. Ha tehát egy kutya nagytestű és erős, de nehezen ingerelhető az idegrendszere, a válaszai lassúak, és renyhék, valamint intellektuálisan nem kiemelkedő a teljesítménye, és kevés a harci tapasztalata, nem lesz domináns pusztán a testmérete miatt. Vele szemben egy nagyon okos és heves kutya (a normalitás határain belül), amelyik sok dominanciaküzdelemben vett részt, kisebb méret mellett is képes lehet a dominanciára.

 

A játék is gyakran a dominanciaviszonyok tisztázásáról szól...


Amennyiben a kutyákat pontozzuk a fenti tényezők mentén, pl. 10 pontos skálán, az összeadott értékek minél magasabbak, a kutya annál valószínűbben lesz domináns. Egy adott falka tagjait pontozva végül jóslásokat tehetünk a dominancia megvalósulására, a rangsorra.

Pontosítja a várható dominancia ranghelyek megjóslását, ha a minden tényező mentén ugyanazon pontszámot és a felső negyedben (8,9,10) kapó kutyák (pl. r –reakciókészség: 9 pont, f -fizikai erő: 9 pont, i –intellektus: 9 pont, h –harci tapasztalat: 9 pont, összesen: 36 pont) eredményét 1,2-del megszorozzuk. Tehát ha r=f =i=h és r+f+i+h≥ 32, az eredményt 1,2-del megszorozva hitelesebb eredményt kaphatunk. Magyarán, a fenti mutatókon kiegyensúlyozottabb eredményű kutyák a felső szegmensben még nagyobb valószínűség mellett lesznek dominánsak, mint az egyébként az alappontjaik szerint velük egy értéken szereplő, de a tényezők értékei között különbséget mutató egyedek.

Az első három tényezővel szemben a harci tapasztalat részben szerzett, nem veleszületett képesség. Viszont a harci tapasztalatok kialakulásában is alapvető szerepe van a hevesebb reakciókészségnek, és a szintén öröklött alapokra épülő nagyobb fizikai erőnek. Az intellektus is két tényezőre osztható. Az intelligenciát az öröklött (ún. „A” intelligencia) és a környezeti hatások (ún. „B” intelligencia) együttesen határozzák meg („okos” génekkel rendelkező, de ingerszegény környezetben felnőtt kutya végül nem lesz okosabb a kevésbé jó génekkel, de ingerdús környezetben felnövő társánál).

Az intellektus a kutya életének minden részére intenzíven kihat. A legfontosabb nem a konkrét feladathoz kötődő problémamegoldó képesség, hanem sokkal inkább az értelem előnyös hatása a társas életre, a csoportban (kutyafalka, vagy család) való igazodás-irányítás kettősségére, az erőviszonyok pontos felmérésére, a figyelmes, szemfüles módon megszerzett apróbb-nagyobb információk okos felhasználására.

A dominancia alaptényezőinek értékei a kutya élete során változnak. Fiatal korban növekvő értékkel, de később az öregséggel romló képességek, vagy akárcsak egy hosszabb betegség is visszavetheti a kutyát a rangsorban. A dominancia tehát mindig aktuális, adott pillanatra vonatkozó képesség.


(Vajó Zoltán - 2014.01.02.)