Cart:

0 item(s) - 0,00 Ft
You have no items in your shopping cart.

ÜDVÖZÖLJÜK A KUVASZ KLUBBAN!

 A Hungária Fajtafenntartó Kuvasz Klub Alapszabálya

Elhatározva a Hungária Fajtafenntartó Kuvasz Klub (a továbbiakban: Egyesület) létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

 

I.

Az egyesület adatai

 

1.      Az Egyesület neve: Hungária Fajtafenntartó Kuvasz Klub

2.      Az Egyesület rövidített elnevezése: HFKK

3.      Az Egyesület székhelye: 2060 Bicske 0226/3 hrsz.

4.      Az Egyesület működési területe Magyarország.

5.      Az Egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

6.      Az Egyesület honlapjának címe: https://kuvaszklub.hu

 

II.

Az egyesület célja, tevékenysége

 

  1. Az Egyesület célja:

 

II.1.1. A Kuvasz magyar kutyafajta ősi múltjához méltó egészségben, őrzőképességben és küllemben való fenntartása.

II.1.2. A Kuvasz magyar kutyafajta elkopott képességeinek (elsősorban a szervezeti szilárdság és az őrzőképesség) megerősítése, fejlesztése, a fajtaleírásban (standard) rögzített küllemi tulajdonságok megtartása mellett a fenti két képesség tekintetében a rekonstruálható ősi állapot visszaállítása.

  1. Az Egyesület tevékenysége:

II.2.1. A magyar állampolgárságú kuvasztenyésztők tenyésztési tevékenységének a fajta ősi múltjához méltó tartalom és színvonal melletti biztosítása, számukra kiegyensúlyozott, valós szakmai alapokon nyugvó működési háttér létrehozása, fenntartása.

II.2.2. A regisztrált (a Magyar Ebtörzskönyvben nyilvántartott, származási lappal rendelkező) Kuvasz egyedek tulajdonosainak összefogása.

II.2.3. A Kuvasz magyar kutyafajta ősi múltjához méltó, a szervezeti szilárdság (egészség), az őrzőképesség erősítését, fejlesztését, és a fajtaleírás szerinti küllemi tulajdonságok megőrzését célul kitűző Kuvasz Tenyésztési Program megalkotása, a program szerinti tenyésztési tevékenység biztosítása.

II.2.4. A Kuvasz fajtaleírás (standard) aktualizálása, amennyiben a tudományos kutatások ezt lehetővé teszik, a részletes küllemi leírás mellett egzakt őrzőmunka standard kialakítása.

II.2.5. Az Egyesület a 2019.évi LVI. törvény az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről, valamint a 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet, és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendelet alapján, az ezen törvénynek és rendeleteknek mindenben megfelelő működést tartja szem előtt.

II.2.6. Az Egyesület elfogadja az FCI (Federation Cynologique Internationale) nevű nemzetközi szervezet, valamint annak magyar tagozata, a MEOESZ (Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének Szövetsége, 1194 Budapest, Hoffher Albert u. 42.) ebtörzskönyvezési rendszerét, kéri a MEOESZ-be való felvételét. Amennyiben az ebtörzskönyvezés menetében változás áll be, az Egyesület mindig Magyarország Kormánya (Agrárminisztérium, NÉBIH) álláspontját tekinti magára nézve kötelezőnek.

II.2.7. Az Egyesület a 2019. évi LVI., az állattenyésztés szabályozásához szükséges törvényi szintű rendelkezésekről törvényben, valamint a 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendeletben, és az állattenyésztés részletes szabályairól szóló 45/2019. (IX. 25.) AM rendeletben foglalt feltételek teljesülésekor a tenyésztési hatóságnál haladéktalanul kezdeményezi az államilag elismert tenyésztőszervezet státusz megszerzését.

II.2.8. Az államilag elismert tenyésztőszervezet státusszal való rendelkezést követően az Egyesület az alábbi feladatokat látja el:

/a. A regisztrált (érvényes származási lappal rendelkező) Kuvasz egyedek nyilvántartásának kezelése, az, államilag elismert ebtörzskönyv vezetése.

/b. A tenyésztési hatóság által megszabott módon DNS mintatár kezelése.

/c. Az Egyesület elfogadja, hogy a törzskönyvezésben, a fajtaleírás aktualizálásában és a DNS mintatár kezelésében a tenyésztési hatóság által kijelölt más Kuvaszos szervezet is részt vehet, ebben velük együttműködik.

/d. Az Egyesület Kuvasz Tenyésztési Programjának az ősi képességek fejlesztését, fenntartását célzó aktualizálása, végrehajtása.

/e. Az Egyesület a tenyésztési programnak megfelelően, az ősi képességek fejlesztése, fenntartása érdekében Kuvasz tenyészminősítéseket, teljesítményvizsgálatokat tart.

/f. Az Egyesület kiemelten segíti elő a Kuvasz fajta képességeinek, speciális jellemzőinek tudományos vizsgálatát, a fajta hitelt érdemlő, nemzetközileg is értékelhető, tudományos színvonalú kutatását.

/g. Az Egyesület együttműködik minden olyan Kuvaszos szervezettel (külföldi székhelyű szervezetekkel is), amellyel közös szemlélettel bír. Kiemelt együttműködést alakít ki A Kuvasz és Mi Alapítvánnyal, annak kimagasló Kuvasz marketing, fajtanépszerűsítési lehetőségeit kihasználva.

/h. Az Egyesület ellátja a Kuvasz fajta, a tenyésztők és a tulajdonosok érdekképviseletét.

/i. Az Egyesület elősegíti a Kuvasz, mint Nemzeti Örökségünk tiszteletének megerősítését.

/j. Az Egyesület a gazdátlan, bajba került Kuvasz egyedek mentését missziójának tekinti, abban részt vesz.

III.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

 

1.      Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.  [Ectv. 34. § (1) bekezdés d.) pont]

2.      Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak a jelen alapszabályban meghatározott alapcél szerinti tevékenység megvalósítását nem veszélyeztetve végez. [Ectv. 34. § (1) bekezdés b.) pont]

3.      Az Egyesület a gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. [Ectv. 34. § (1) bekezdés c.) pont]

4.      Az Egyesület a működésének, szolgáltatásainak, azok igénybevételi módjának nyilvánosságát a kuvaszklub.hu internetes honlapján, az egyesület székhelyén elhelyezett hirdetőtáblán és a Feol hírlapban való közzététel útján biztosítja. Az éves beszámolót a közhasznúsági melléklettel minden év február 20. napjáig a kuvaszklub.hu internetes honlapján és az egyesület székhelyén kihelyezett hirdetőtáblán közzéteszi. [Ectv. 37. § (3) bekezdés d.) pontja] 

IV.

Tagdíj

 

1.      Az Egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege a rendes és pártoló tagok számára is 2000,- Ft, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 20. napjáig kell egy összegben, az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján megfizetni.

         Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év február 20. napjáig köteles az egyesület házipénztárába vagy az egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.

 

V.

A tagság

  1. A fajtatiszta ebek tenyésztési szabályairól szóló 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet szerint a Klub rendes tagja kizárólag olyan belföldi természetes, vagy jogi személy lehet, aki rendelkezik legalább egy, a tenyésztőszervezethez tartozó fajtában regisztrált tenyészebbel (az Egyesület esetében Kuvasz fajtájú ebbel). Tenyészeb olyan, azonosítószámmal vagy jellel ellátott és nyilvántartott, ivarában megtartott eb, amely egyedileg azonosítható, és szerepel a Magyar Ebtörzskönyvben. Több tulajdonos esetén az rendelkezik a tenyészebbel – az lehet rendes tag -, akinek a kutya tartási helyén bejelentett lakcíme van. A felvételt kérőnek a kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályát, valamint a tenyésztésre vonatkozó szabályzatait (törzskönyvezés, tenyészminősítés) ismeri és betartja, az Egyesület céljait és szellemiségét, a Kuvasz fajta ősiképességeiben való megtartásának alapelvét magára nézve kötelezőnek fogadja el, és a tagdíjfizetési kötelezettségét vállalja.
  2. Az Egyesület pártoló tagja lehet az a fajtát szerető külföldi vagy belföldi természetes vagy jogi személy, aki felvételi kérelmében nyilatkozik arról, hogy elfogadja a Klub alapszabályát, céljaival, értékrendjével egyetért, és a pártolói tagdíj befizetésével hozzájárul a Klub tevékenységéhez. A pártoló tag a Klub közgyűlésén tanácskozási joggal vehet részt.
  3. Az Egyesület Elnöksége köteles naprakész tagnyilvántartást vezetni.

 

VI.

A tagsági jogviszony keletkezése

 

  1. Az egyesületi tagság az alapításkor az Egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az Egyesület megalakulását követően tagság a belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnök által történő elfogadásával jön létre. A 188/2019. (VII. 30.) Kormányrendelet szerint mindazon személyek, akik a tenyésztőszervezethez tartozó fajtájú, törzskönyvben regisztrált, vagy a törzskönyvbe bejegyezhető ebet tartanak, vagy tenyésztenek, korlátozástól és késleltetéstől mentesen, 30 napos ügyintézési határidővel beléphetnek az Egyesületbe és gyakorolhatják tagsági jogukat.

 

VII.

A tagsági jogviszony megszűnése

 

1.      A tagsági jogviszony megszűnik:

         a./ A tag kilépésével.

         b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

d./ Amennyiben a tag a törzskönyvben regisztrált Kuvasz fajtájú egyeddel már nem rendelkezik (pl. értékesítés, elajándékozás). Erről az Egyesület Elnökségét az esemény történtét követő 15 napon belül az Egyesület székhelyére címezvepostai úton, vagy az Egyesület e-mail címén értesíteni kell.

2.      A tagsági jogviszonyát a tag az Egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.      Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az Egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

         Kizárható a tag akkor is, ha hat hónapon keresztül elmaradt a tagdíj megfizetésével. A tagdíj megfizetésének elmulasztása miatt a tag csak akkor zárható ki, ha a legalább hat hónapos mulasztás elteltét követően az Elnökség írásban – póthatáridő tűzésével és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel – felszólította a tagdíjhátralék teljesítésére, mely felszólítás a póthatáridőn belül is eredménytelen maradt.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az Egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

 

VIII.

A tagok jogai

 

1.      Az Egyesület rendes tagja jogosult:

         a./ az Egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az Egyesület irataiba betekinteni

         e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

         A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.

A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.

f./ A pártoló tag részt vehet az Egyesület közgyűlésén, de szavazati joggal nem rendelkezik.

 

IX.

A tagok kötelezettségei

 

1.      Az Egyesület tagja:

         a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.

         b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

         c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.

         d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.

 

X.

Az egyesület szervei

1.       Az egyesület szervei:

a./ Közgyűlés

b./ Elnökség 

A Közgyűlés

2.      A közgyűlés az Egyesület döntéshozó szerve.

3.      A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a) az alapszabály módosítása;

b) az Egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az Egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f) a közhasznúsági melléklet elfogadása;

g) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az Egyesülettel munkaviszonyban áll;

h) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

i) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

j) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4.       A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

5.       A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

A közgyűlési meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legfeljebb 15 nappal követő időpontra hívják össze.

A közgyűlési meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.

6.      Az Elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c./az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.      A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.       A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9.       A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

a) az Egyesület nevét és székhelyét;

b) a közgyűlés helyét és idejét;

c) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

d) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a döntésre jogosult szerv döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát, ha lehetséges személyét.[Ectv. 37. § (3) a) pont]

A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.     A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

A közgyűlés határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./ kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./ bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötésnélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

11.     A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt.[Ectv. 37. § (2) d) pont] Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.     A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.[Ectv. 37. § (3) b) pont].

Elnökség

13.    Az Elnökség az Egyesület 3 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14.    Az Elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15.    Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.      Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17.    Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./   az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./   a tag felvételéről való döntés.

m./ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

18.    Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót az Egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

 Az Elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

19.  Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)     aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

Az Elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátartozója a határozat alapján

a./   kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy

b./   bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. 

Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. [Ectv. 38. § (1) és (2) bekezdés]

20.     Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a jelenlévő elnökségi tagok írnak alá. A jegyzőkönyv tartalmazza a határozatok sorszámát, a döntésének tartalmát, időpontját és hatályát, illetve a döntést támogatók és ellenzők számarányát (ha lehetséges, személyét).

          Az Elnökség határozatait az elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(-okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg. [Ectv. 37. § (3) b) pont]

21.     A közgyűlés és az Elnökség határozatait az elnök köteles a Határozatok Könyvébe bevezetni a 9. és a 20. pont szerinti adattartalommal. [Ectv. 37. § (3) a) pont]

XI.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Jelen alapszabály az Egyesület alapító tagjai általa 2020. január 10-én tartott alakuló Közgyűlésen, és a 2020. augusztus 20-án megtartott folytatólagos alakuló Közgyűlésen megalkotott és elfogadott dokumentum egybeszerkesztett formája.

 

Kelt: Lajosmizse, 2021. év. augusztus hó 20. napján

 

 Vajó Zoltán

Elnök