A Kuvasz Magyarsága
A Kuvasz több ezer évvel ezelőtt vált a Magyarok őrzőkutyájává. A Honfoglalás korából, 1100 évvel ezelőttről származó fenékpusztai lelet a Balaton partján, Keszthely közelében tartózkodó Magyarok kutyájának koponyáját, valamint végtagcsontjait tartalmazza. Az abban a korban virágzó Magyar szálláson talált lelet egyértelműen egy Kuvasztól származik és így két dolgot bizonyít.
- Egyrészt igazolja, hogy a Kuvaszt a Magyarok hozták be a Honfoglalás időszakában a Kárpát-medencébe. Elvileg lehetséges lett volna Kuvasz jellegű kutyák behozatala a Magyarok bejövetele előtt is, ennek azonban a korábbi (pl. avarkori) leletek nagy száma ellenére sem találjuk semmi nyomát. A Magyarok beérkezése után eltelt rövid időszakból találtunk Kuvaszleletet, a Honfoglalást megelőző sok száz évből viszont nem. Statisztikai elemzésekben ez már nyomós érvnek számít. Lényegileg kimondható, hogy a Kuvasz csak a Magyarok életének, hétköznapjainak volt része, a Magyar embernek volt hűséges Társa: az első Kuvasz lelet éppen erről tanúskodik.
- Másrészt a lelet azt is bizonyítja, hogy a Kuvasz a Magyarok korábbi élőhelyein is őseinket, azok értékeit őrizte, ezzel térben és időben is jobban behatárolhatóvá téve a Kuvasz múltját. A Magyarok őskuvasza a közel-keleti kutyafaj-géncentrumból történt kiáramlás után Belső-Ázsia végeláthatatlan területein alakulhatott ki. Ebből a közös Kuvasz-ősből származhatott északibb irányba a Magyarok Kuvasza, délnyugati irányba pedig az akbash.
A híres fenékpusztai lelet egy része. A koponya formája, annek minden apró szeglete erőteljes egyezést mutat a mai Kuvaszok koponyájával.
Mindezek alapján bizonyossággal jelenthetjük ki, hogy a Kuvasz a legősibb Magyar kutya, aki több ezer éve szolgálja hűséggel a Magyar népet!
Kuvasz kan 2016-ban, egy hagyományőrző rendezvényen.
A Kuvasz és a Magyarság története olyan mértékben fonódott össze, hogy irodalmi alkotásokban és filmekben, valamint a népköltészetben is rendre felbukkan a bölcs Kuvasz. Ezekben az alkotásokban a Kuvaszról szinte kizárólag a leghűségesebb, kemény, de békességre törekvő, bölcs Társként emlékeznek meg. Íme néhány Kuvasszal kapcsolatos alkotás - a teljesség igénye nélkül:
Irodalom:
Arany János: Toldi (első ének)
Szász Imre: Basa (regény)
Lipták Gábor: A sümegi fazekas - Az erdei lány - Tihanyi halászok (novella)
Cifferszky István: A sete bárány és a Kuvasz (elbeszélés)
Tömörkény István: Kutyavér a havon (novella)
Eötvös Károly: Balatoni utazás - A sümegi kékfestő (novella)
Turul Isatha: Kétel, az Első Kuvasz (ősmagyar rege)
Kosztolányi Dezső: Hattyú kutyám (vers)
Arany János: A dévaványai juhbehajtás (vers)
Film:
Rózsa Sándor (TV sorozat - a regény írója Móricz Zsigmond)
80 huszár (rendező: Sára Sándor)
Belle és Sebastien (francia - író: Cécile Aubrey)
Népdal:
Megszökött a Kuvasz kutyám
(a kitűnő jellemábrázolás miatt ennek mindkét versszakát alább közöljük... :) )
"Megszökött a Kuvasz kutyám, lerázta a koloncot a nyakáról.
Három napig kerestettem, szőrén szálán elveszett a tanyáról.
Én is olyan Kuvasz kutya vagyok a koloncot a nyakamon nem állom.
Húzd rá cigány, szép a világ, hajnalig csak muzsikáljad a nótám!
Visszajött a Kuvasz kutyám, nem teszek már koloncot a nyakára.
Úgy is tudom ha elmegy is, pár nap múlva visszajön a tanyára.
Én is olyan Kuvasz kutya voltam, a koloncot a nyakamon nem álltam.
Akármilyen jól mulattam, hazafelé az utat megtaláltam."
Szólások, mondások:
"Amely Kuvasz egyszer átalússza a Dunát, másszor is megpróbálja..."
"Feltalálta magát, mint a megkerített Kuvasz... (szorult helyzetben is megoldást talált valamire)"
"Kuvasz szénán fekszik, abból nem eszik, de azért morog az ökörre...”
A Magyar ember jellemzően minden fontos feladatra kialakította a legalkalmasabb kutyafajtát. Így lehetséges, hogy elődeink nemcsak az őrzésben, de a vadászatokon, és a tereléskor is saját, hazai fajtákat használhattak. A Magyar kutyafajták a következők:
Komondor, Pumi, Mudi, Puli, Magyar agár, Erdélyi kopó, Rövidszőrű magyar vizsla, Drótszőrű magyar vizsla, Kuvasz.